Az alagút szindróma a test különböző pontjain jelentkezhet, de leginkább a végtagokat érinti. A kéztőalagút szindróma okaival és tüneteivel is érdemes tisztában lenni. Ehhez azonban érdemes tudni, hogy az idegek sok esetben bizonyos alagutakban haladnak keresztül, amelyek ínakból és csontos képletekből képződnek.

Vannak betegségek, amelyek ezeket az alagutakat szűkíthetik, ezáltal a benne futó idegek nyomás alá kerülhetnek, ilyenkor beszélünk alagút szindrómáról. Kialakulhat a kéztőnél, alkarban, könyökben, lágyékhajlatban, térdben vagy lábháton. Az alagút szindróma tünetei a zsibbadás, fájdalom vagy akár érzéskiesés is.

Egyes gyulladásos betegségek, mint például a rheumatoid artritisz vagy az ízületi gyulladás, komoly hatással lehet a környéki ínszalagokra és az ínhüvelyekre, ezáltal nyomás alá helyezhetik a végtagokban található alagutakat, így pedig a bennük futó idegeket. Egyéb betegségek, amik az idegrendszert is érintik, szintén elősegíthetik az alagút szindróma kialakulását.

Ilyenek például a cukorbetegség vagy a sclerosis multiplex. Anatómiai eltérések következtében is kialakulhat a betegség, olyan esetekben, amikor bizonyos helyeken az alagút átmérője kisebb a kelleténél, ilyenkor kisebb behatás is elegendő a tünetek megjelenéséhez. Nőknél gyakrabban fordul elő, náluk sok esetben kisebb az alagutak átmérője.

Hormonváltozáskor, azaz menopauza, vagy várandósság idején is előfordulhat a szervezet vízvisszatartása miatt a megnövekedett nyomás, ingerelve ezzel a kézközép ideget. A fizikai munkák, a tartós álló munka, a csuklót érintő ismétlődő mozgások vagy a nehéz súlyok rakodása szintén okozhat alagút szindrómát.

Tünetei az égő érzés, az áramütésszerű fájdalom, a zsibbadás, amely kisugározhat a környező területekre, később akár állandósulhat is az állapot. A tartós nyomás hatására érzéskiesés is felléphet, ami az izmok gyengüléséhez, majd sorvadásához vezethet. A tünetek észlelésekor minél előbb érdemes orvoshoz fordulni, hiszen a probléma többféle terápiával gyorsan és hatékonyan kezelhető.